Radiátor légtelenítése: így csináld, és ezért jön vissza a levegő
A radiátor légtelenítése tíz perc radiátoronként: meleg rendszeren, leállított szivattyú mellett a légtelenítő szelepet kinyitod, amíg a sziszegést víz nem váltja fel, aztán visszazárod, és a végén a kazánon utántöltöd a nyomást. Azért kell, mert a fűtővízből folyamatosan válik ki levegő és gáz, ami a radiátor tetején gyűlik össze, és onnan kiszorítja a meleg vizet. Egyszer egy szezonban normális, hetente viszont már hibajel.
Tartalom 8 rész
- Jele: a radiátor felső része hideg, az alsó meleg, a csőben csobogás, bugyborékolás hallatszik.
- Meleg rendszeren légteleníts, de a szivattyú ne menjen közben, hogy a buborékok megálljanak a tetején.
- A végén mindig nézd meg a nyomást, mert a kiengedett levegő helyére víz kell.
- Távfűtéses vagy központi fűtésű házban előbb kérdezd meg a gondnokot, nálad kell-e légteleníteni.
Honnan jön a levegő a zárt rendszerbe?
A fűtési rendszer zárt, mégis rendszeresen levegősödik. Ennek három forrása van. Az első a feltöltés: amikor a rendszert vízzel töltik, a csövekben és a radiátorokban levegő marad, és a friss csapvízben oldott levegő is van, ami melegítéskor kiválik. Ezért egy leengedés és újratöltés után napokig, akár egy-két hétig újra meg újra jön a levegő. A második a nyomás: ha a rendszer nyomása túl alacsony, a legfelső radiátorokban nyomás alá kerül a víz, és ott levegő jut be a tömítéseken, légtelenítőkön át. A harmadik a korrózió: a régi acélcsövek és radiátorok belül rozsdásodnak, és közben gáz is keletkezik.
Egy jól beállított, tömör rendszert egy szezonban egyszer-kétszer kell légteleníteni, jellemzően a fűtés beindításakor. Ami ennél gyakoribb, annak oka van, és azt érdemes megkeresni, erről lent írunk.
Így csináld, lépésről lépésre
Kell hozzá egy légtelenítő kulcs (a legtöbb radiátoron négyszögletes fejű a szelep, néhányon lapos csavarhúzó is jó), egy rongy és egy kis tál vagy pohár. Új, szelepes lapradiátornál a légtelenítő a felső sarokban, a szelep felőli vagy a túloldali végen van, a törölközőszárítón legfelül.
- Melegítsd fel a rendszert. Kapcsold be a fűtést, és várd meg, amíg a radiátorok legalább részben átmelegszenek. Így a levegő a legfelső pontokra vándorol.
- Állítsd le a szivattyút. Kapcsold ki a fűtést a kazánon vagy a termosztáton, és várj 10–15 percet. A buborékok ekkor gyűlnek össze a radiátorok tetején; ha a szivattyú megy, folyamatosan újakat sodor oda.
- Kezdd lent és közel. Emeletes háznál a legalsó szinten, a kazánhoz legközelebbi radiátornál kezdd, és onnan haladj felfelé és távolodva.
- Nyisd ki óvatosan. Tartsd a rongyot a szelep alá, és a kulccsal negyed-fél fordulatot nyiss. Sziszeg a levegő; várd meg, amíg egyenletesen víz jön, buborék nélkül. Ekkor zárd vissza, ne erőből.
- Ellenőrizd a nyomást. Minden két-három radiátor után nézd meg a kazán nyomásmérőjét. Ha a kézikönyv szerinti tartomány alá esik, töltsd utána a töltőcsapon, lassan.
- Indítsd újra, és ismételd. Kapcsold vissza a fűtést, és kb. egy óra múlva nézd meg, mindenhol meleg-e a radiátor teteje. Új feltöltés után ez a kör 2–3 naponként néhányszor ismétlődhet, amíg a levegő el nem fogy.
Tipp: figyeld a színét is annak, ami a szelepből kifolyik. A sötét, zavaros lé iszapot jelez, amelyen légtelenítés nem segít; hogy ilyenkor mi a teendő, azt az egyenetlenül fűtő lakásról szóló cikk írja le.
A kazán is légtelenít, és van rá programja
A mai fali kazánok szivattyúján automatikus gyorslégtelenítő ül, amely üzem közben folyamatosan kiengedi a kazánba jutó levegőt, ha a kupakja lazítva van. A Vaillant például a szerelési útmutatóban írja elő, hogy a gyorslégtelenítő kupakját nyitva kell hagyni. Sok kazánnak külön légtelenítő programja is van, amelyet a szerelő a feltöltés után indít el: ilyenkor a szivattyú szakaszosan jár, és a fűtési, illetve a melegvizes kör levegője a kazán felé távozik. Ha a kazán a légtelenítés után is zúg, kattog, vagy gyújtási hibára áll, a benne rekedt levegőt a szerelőnek kell kiengednie.
A gyártói útmutató azt is megadja, mekkora nyomásra kell tölteni a rendszert: az ecoTEC plus kazánnál ez 1,0–2,0 bar, a rendszer magasságától függően. Több szintes házban a felső értékhez kell közelíteni, különben a legfelső radiátorokban kevés marad a nyomásból, és ott újra meg újra levegő jelenik meg.
Távfűtéses és társasházi lakásban
Itt a te radiátorod egy közös, függőleges vezetékrendszer része. Sok házban a légtelenítés központilag, a felszállók tetején történik, a padláson vagy a legfelső szinten, és ezt a gondnok végzi. Ha ilyenkor te is kiengeded a levegőt, nincs baj, de ha a ház rendszerében kevés a víz, a légtelenítőn egy idő után nem víz, hanem újabb levegő jön, és azt nem te fogod utántölteni. Egy lakásszövetkezet tájékoztatója szerint a fűtés indításakor a légtelenítést 2–3 naponként többször is meg kell ismételni, és a folyamat akár egy hétig is eltarthat.
A szezon végén a termosztatikus fejeket teljesen nyitott, legmagasabb állásba kell tekerni. Így a szeleptüske nem ragad le nyáron, és ősszel, amikor a ház rendszerét légtelenítik, a te radiátorodból is kijön a levegő. Ha a legfelső emeleten laksz, és a légtelenítő nálad van, kérdezd meg a gondnokot, mikor és hogyan számít a segítségedre.
Ha a levegő folyton visszajön
Hetente, kéthetente ismétlődő levegősödés mögött szinte mindig van egy valódi hiba. A leggyakoribbak:
- Alacsony rendszernyomás
- a felső radiátorokba levegő szívódik; a nyomást a kézikönyv szerinti felső értékre kell állítani
- Hibás tágulási tartály
- a nyomás fűtéskor felugrik, a biztonsági szelep ereszt, hűléskor leesik; a vízveszteség helyére friss, levegős víz kerül
- Apró szivárgás
- minden utántöltés új oxigént hoz, ami gázt és iszapot termel
- Régi, oxigéndiffúzió-gát nélküli műanyag cső
- főleg régi padlófűtésben; az oxigén a cső falán át jut be
Ezekre nem a gyakoribb légtelenítés a megoldás. A szerelő ilyenkor a tágulási tartály előnyomását ellenőrzi, a szivárgást keresi, és ha a rendszer régi, mikrobuborék-leválasztót épít a kazán előremenő ágába. Egy-egy problémás radiátorra automata légtelenítő szelep is kerülhet, ez a kézi szelep helyére csavarható, és magától engedi ki a gyűlő levegőt.
Tipikus eset: az emeleti gyerekszoba mindig hideg
Egy kétszintes, 1990-es években épült családi házban a földszint rendesen melegedett, de az emeleti gyerekszoba radiátorát kéthetente légteleníteni kellett, és a teteje utána is hamar kihűlt. A kazán nyomásmérője hidegen 0,8 bar körül állt, mert a tulajdonosok a légtelenítések után csak addig töltötték, amíg a kazán hibajelzése megszűnt.
A szerelő a nyomást 1,6 barra emelte, a tágulási tartály előnyomását ehhez igazította, és az emeleti radiátorra automata légtelenítőt tett. A munka a kiszállással együtt a budapesti sáv alján maradt, 30 ezer forint körül. A levegősödés ezután megszűnt. A tanulság: emeletes házban a „még nem áll hibára” nyomás kevés, a szükséges értéket a kazán kézikönyve és a ház magassága adja meg.
Mikor hívj szakembert?
A légtelenítés és a nyomás utántöltése házilag elvégezhető. Hívj szerelőt, ha a légtelenítés után is hideg a radiátor teteje, ha hetente kell légteleníteni, ha a nyomás napok alatt magától leesik, vagy ha a légtelenítő szelep nem zár rendesen és csöpög. Gázkazán burkolata alatt csak jogosult gázszerelő dolgozhat.
Budapesti tájékoztató sávok 2026-ra: kiszállás és légtelenítés, nyomásbeállítás 15 000–25 000 Ft; automata légtelenítő szelep radiátoronként, beszerelve 8 000–15 000 Ft; mikrobuborék-leválasztó beépítése 45 000–90 000 Ft; a tágulási tartály cseréje, ha a membránja szakadt: 28 000–65 000 Ft. A radiátorok cseréjéről és a hőleadók választásáról a radiátor és padlófűtés oldalon olvashatsz, a szezon eleji teljes átnézést pedig a fűtési szezon előtti ellenőrzés listája foglalja össze.
Gyakori kérdések
Mennyi víz jöhet ki légtelenítéskor?
Egy radiátorból rendszerint csak néhány csepp vagy egy fél pohár, mert a víz megjelenésekor már zárod is a szelepet. Ha egy teljes radiátor légtelenítése után a kazán nyomása több mint néhány tized bart esik, sok levegő volt a rendszerben, és utána kell tölteni. Ha pedig a szelep zárás után is csöpög, cserélni kell.
Hogyan kell légteleníteni a törölközőszárító radiátort?
Ugyanúgy, mint a lapradiátort, csak a légtelenítő a legfelső vízszintes cső végén, a sarokban van, és gyakran kisebb, csavarhúzóval nyitható. A törölközőszárító magasabb a többi radiátornál, ezért hajlamosabb a levegősödésre; ha a fürdő a legfelső szinten van, érdemes rá automata légtelenítőt tenni. Elektromos fűtőpatronos törölközőszárítót légtelenítés előtt áramtalaníts.
Légteleníthetek úgy, hogy közben megy a fűtés?
Lehet, de kevésbé hatékony. Járó szivattyúnál a víz folyamatosan kavarog, a buborékok egy része nem a radiátor tetején van, hanem a csövekben kering, és egy óra múlva újra összegyűlik. Ha a szivattyút 10–15 percre leállítod, egy menetben több levegő jön ki. Túlnyomásos, forró rendszernél a kiáramló víz is forró, ezért a rongy nem elhagyható.
Források
- Vaillant ecoTEC plus szerelési és karbantartási útmutató – feltöltési nyomás, gyorslégtelenítő, légtelenítő program
- Deákvári Lakásfenntartó Szövetkezet: a távfűtésről – légtelenítés távfűtéses házban, termosztatikus fejek állása a szezon végén
A többi témánkat a fűtés & komfort rovatban találod.



