Ugrás a tartalomra

Gyakorlati útmutatók felújításhoz, karbantartáshoz, fűtéshez

Villany & biztonság

Érintésvédelmi vizsgálat – mit takar és mikor kötelező?

Az érintésvédelmi vizsgálat műszeres mérés, amellyel a villanyszerelő ellenőrzi, hogy egy hiba esetén – például ha egy mosógép fém háza feszültség alá kerül – a hálózat időben lekapcsol-e. Méri a védővezető folytonosságát, a szigetelési ellenállást, a hurokimpedanciát és a FI-relé kioldását, a végén pedig írásos minősítést ad. Új vagy átalakított hálózat első bekapcsolása előtt kötelező, és a lakóépületekben is van időszakos kötelezettség: legalább 6 évente, valamint bérbeadáskor és eladáskor, ha nincs 6 évnél frissebb minősítő irat. Saját lakásnál ez csak akkor maradhat el, ha a hálózatot korszerű védelem óvja (lent részletezzük).

Tartalom 7 rész

Mikor kötelező, és mikor csak józan ész?

Ez a leggyakoribb kérdés, ezért kezdjük ezzel. A pontos kötelezettséget mindig az adott helyzetre vonatkozó előírás határozza meg, de a gyakorlatban így néz ki:

  • Új hálózat, bővítés, felújítás után: a szerelést végző villanyszerelőnek átadás előtt ellenőriznie és mérnie kell a hálózatot. Ez az úgynevezett első ellenőrzés, az MSZ HD 60364 szabványsorozat ezt kéri. Ha a munkád után nem kapsz jegyzőkönyvet, kérd el.
  • Munkahely, üzlet, iroda, rendelő: a munkáltatónak időszakosan felül kell vizsgáltatnia a villamos berendezéseket. A ciklus a környezettől függ – poros, nedves, veszélyes helyen sűrűbb. Ha a lakásodban alkalmazott is dolgozik, ez rád is vonatkozhat.
  • Társasház közös részei: lépcsőház, pince, gépészet – ez a közös képviselő asztala, és a biztosító is kérheti.
  • Lakás, lakóépület: legalább 6 évente villamos biztonsági felülvizsgálat kell. Saját használatú lakásnál ez elhagyható, ha egyszerre teljesül két feltétel: fázisonként legfeljebb 32 A-es a túláramvédelem, és a felhasználói berendezéseket legfeljebb 30 mA érzékenységű FI-relé védi. Régi, FI-relé nélküli hálózatnál tehát saját lakásban is kötelező a hatévenkénti felülvizsgálat.
  • Bérbeadás, eladás: bérbeadáskor és tulajdonosváltáskor akkor kell felülvizsgálat, ha a legutóbbi minősítő irat hat évnél régebbi, vagy egyáltalán nincs. Forrás: a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat 1.13. pontja (NGM-rendelet, 2017).

Kötelezettségtől függetlenül szerintünk ezekben a helyzetekben mindenképp érdemes méretni: lakásvásárlás előtt (vagy közvetlenül utána), albérletbe adás előtt, ha kisgyerek érkezik, ha a hálózat 20 évnél régebbi és soha nem mérték, és ha valaki áramütést szenvedett egy készüléktől, még ha „csak csípett” is.

Egy dolgot érdemes tisztázni: a régi szóhasználatban külön szerepelt az érintésvédelmi és a tűzvédelmi felülvizsgálat. A ma hatályos szabályzat villamos biztonsági felülvizsgálatról beszél, és az áramütés elleni védelem (érintésvédelem) ennek része. A villámvédelmi felülvizsgálat ettől külön kérdés, lakásnál ritkán merül fel.

Így telik egy vizsgálat egy átlagos lakásban

Egy 50–70 m²-es lakásban a helyszíni munka 1,5–3 óra. Ennyi idő alatt az áram többször el fog menni, rövid időre – a hűtőt nem kell kiüríteni, a számítógépen dolgozni viszont nem érdemes.

  1. Szemrevételezés. Tábla, kismegszakítók, FI-relé, feliratok, konnektorok és kapcsolók állapota, fürdőszobai elhelyezés, látható vezetékek. Már itt kiderül a hiányzó védővezető vagy a „nullázott” konnektor.
  2. A védővezető folytonossága. A villanyszerelő minden konnektor védőérintkezőjén és a fém készülékházakon megméri, hogy a védővezető végig megvan-e a tábláig, és elég kicsi-e az ellenállása (jellemzően néhány tized ohm).
  3. Szigetelési ellenállás. Lekapcsolt állapotban, 500 V egyenfeszültséggel méri, mennyire szigetel a vezeték a többi érhez és a védővezetőhöz képest. 230 V-os áramköröknél legalább 1 MΩ az elvárt érték; egy jó állapotú, új hálózatnál ez több száz MΩ.
  4. Hurokimpedancia. Ebből derül ki, hogy zárlat vagy testzárlat esetén elég nagy áram folyik-e ahhoz, hogy a kismegszakító időben leoldjon. Egy B16-os kismegszakítónál a mért értéknek nagyjából 2,7–2,8 Ω alatt kell lennie.
  5. A FI-relé mérése. Nem a tesztgombbal, hanem műszerrel: mekkora hibaáramnál és mennyi idő alatt old le. Egy 30 mA-es, általános típusú FI-relénél a névleges hibaáramnál 300 ms-on belül kell lekapcsolnia, ötszörös hibaáramnál 40 ms-on belül. A jó állapotú készülékek jellemzően 15–35 ms alatt oldanak.
  6. Dokumentálás. A mért értékek áramkörönként bekerülnek a jegyzőkönyvbe, a hibák listájával együtt.

Ebből a listából csak az első pont az, amit te is elvégezhetsz – erről az otthoni hálózatellenőrzésről szóló cikkben írtunk. A többihez kalibrált installációs műszer és szakképzett, erre jogosult villanyszerelő kell. A csavarhúzós fázisceruza és a konnektortesztelő dugó nem mér hurokimpedanciát.

Tipikus eset: mérés egy sorház bérbeadása előtt

Egy kilencvenes években épült, két szintes, 110 m²-es sorházat kisgyerekes család bérel ki, és a tulajdonos a szerződés előtt méretet – bérbeadáskor, ha nincs hat évnél frissebb minősítő irat, ez egyébként is kötelező. Semmi baj nincs, csak „jó, ha megvan a papír”. A házban kilenc áramkör van, 30 mA-es FI-relével.

Szemrevételezésre minden rendben van, a mérésnél viszont ilyenkor gyakran előjön két tipikus hiba. Az egyik: két emeleti konnektoron nincs védővezető-folytonosság, mert egy korábbi falfúrásnál a kötődobozban kiszakadt a zöld-sárga ér – és senki nem vette észre, mert a konnektorok működnek. A másik: a teraszt ellátó kör szigetelési ellenállása 0,38 MΩ, vagyis 1 MΩ alatt van, mert a kerti lámpák egyik kötődobozában víz áll.

Ha a FI-relé közben 30 ms alatt old, az életvédelem működik. De a védővezető nélküli konnektorba dugott fémházas hősugárzó háza feszültség alá kerülhet, és ilyenkor csak a gyerek testén átfolyó áram oldaná le a FI-t. Ezt nem akarja senki.

Egy ilyen ház vizsgálata a lenti sávok szerint 60–130 ezer Ft, a javítás (kötődoboz újrakötése, a kerti doboz cseréje IP65-ösre, újramérés) jellemzően további 30–50 ezer Ft – utána hibamentes minősítő irat kerülhet a bérleti szerződés mellé. A kültéri kötésekről a kültéri konnektorokról és kábelfektetésről szóló cikkben olvashatsz többet.

Mi van a minősítő iratban, és mit kezdj vele?

A jegyzőkönyvben (minősítő iratban) szerepel a vizsgált helyszín, a hálózat típusa, a mérőműszer adatai, az áramkörönkénti mérési eredmények, a talált hibák és a végső minősítés: megfelelő vagy nem megfelelő. Egy rendes jegyzőkönyv nem egyoldalas „rendben van” papír, hanem táblázatos mérési adatsor, amelyből egy másik szakember is látja, mi volt mérve.

Ha a minősítés „nem megfelelő”, a hibák mellett javaslatnak is kell lennie. Tipikus tételek régi lakásokban:

  • hiányzik a FI-relé vagy hibásan old le – ez általában egy készülékcsere, 25–50 ezer Ft;
  • egyes konnektoroknál nincs védővezető, vagy a konnektorban nullázás van – ennek pótlása a hálózattól függ, erről bővebben a régi lakások földeléséről szóló cikkünkben;
  • alacsony szigetelési ellenállás egy körön – nedves kötődoboz, sérült vezeték, rossz készülék;
  • fürdőszobai szabálytalanság, például konnektor a zuhany mellett – a zónákról a fürdőszobai elektromos biztonságról szóló írásunk szól.

A papírt őrizd meg a lakás egyéb iratai mellett. Eladáskor, biztosítási kárnál, bérbeadásnál ez hivatkozási alap, és a következő villanyszerelőnek is kiindulópont.

Hogyan készülj fel a vizsgálatra?

A vizsgálat gyorsabb és olcsóbb, ha a villanyszerelőnek nem kell a lakásban nyomoznia. Néhány dolog, amit előre megtehetsz:

  • Tedd szabaddá a táblát és a konnektorokat. A szekrény mögé tolt dugaljat is mérni kell, és ha a bútort neki kell elhúznia, az idő.
  • Húzd ki az érzékeny elektronikát (számítógép, router, tévé) a szigetelési mérés idejére, vagy mondd meg, melyik kör táplálja őket. A mérés 500 V egyenfeszültséggel megy, ezt a bekapcsolt eszközök nem szeretik, és a mért értéket is elrontják.
  • Keresd elő a korábbi jegyzőkönyveket, a tábla rajzát, ha van. Ha a lakás felújított, a villanyszerelő első ellenőrzési jegyzőkönyve sokat segít.
  • Írd össze, ha valaha áramütés ért valakit, vagy ha egy kör rendszeresen leold.
  • Kérdezd meg előre, hogy a kisebb hibákat (egy laza kapocs, egy repedt konnektor) a helyszínen kijavítja-e, és mennyiért.

Érdemes ott lenned a mérés elején, mert a körök feltérképezésénél te tudod, mi hol van. A mérés végén pedig kérd, hogy a villanyszerelő menjen végig veled a hibalistán, hogy ne csak egy papírt kapj, hanem értsd is, mi a teendő.

Mennyibe kerül 2026-ban?

Tájékoztató budapesti és környéki árak. A kiszállást sok helyen külön számolják, máshol benne van.

  • Garzon, kis lakás (40 m²-ig, 3–5 kör): 32 000–48 000 Ft.
  • 2–3 szobás lakás (50–90 m², 5–9 kör): 42 000–75 000 Ft.
  • Családi ház, sorház (90–180 m²): 60 000–130 000 Ft, a körök és a kültéri részek számától függően.
  • Kisebb iroda, üzlet: egyedi árazás, jellemzően 70 000 Ft-tól.
  • Javítás: mindig külön tétel. Ha a FI-relét kell cserélni, az 25 000–45 000 Ft, egy kötődoboz újrakötése 12 000–25 000 Ft, egy teljes tábla cseréje ennek a többszöröse.

A nagyon olcsó ajánlatokkal óvatosan bánj. Ha valaki 15 ezer forintért „megcsinálja a papírt” egy 80 m²-es lakásra fél óra alatt, az nem mért, hanem írt. Egy rendes vizsgálatnál a villanyszerelő minden konnektorhoz odamegy.

Mikor elég egy mérés, és mikor kell már felújítani? A régi hálózatokról és az érintésvédelemről szóló témaoldalunk segít eligazodni.

Gyakori kérdések

Ki végezhet érintésvédelmi vizsgálatot?

Erre vonatkozó képesítéssel rendelkező villanyszerelő vagy érintésvédelmi felülvizsgáló, kalibrált installációs műszerrel. Kérdezz rá a képesítésre és arra, hogy mért értékes jegyzőkönyvet ad-e.

Milyen gyakran kell megismételni egy lakásban?

Lakóépületben legalább 6 évente; saját lakásnál ez csak akkor maradhat el, ha a hálózatot 30 mA-es FI-relé védi, és a túláramvédelem fázisonként nem nagyobb 32 A-nél. Bérbeadáskor és eladáskor akkor kell, ha nincs 6 évnél frissebb minősítő irat. Ezen felül minden nagyobb villanyos átalakítás után is érdemes friss mérést kérni.

Mi a különbség a FI-relé tesztgombja és a mérés között?

A tesztgomb csak azt mutatja, hogy a mechanika leold. Azt nem, hogy milyen hibaáramnál és mennyi idő alatt. Egy „lusta” FI-relé a tesztgombra még lecsaphat, a műszeres mérésen mégis megbukik.

Kiadott lakásnál kötelező a vizsgálat?

Igen, ha a legutóbbi minősítő irat hat évesnél régebbi, vagy nincs is: a szabályzat szerint bérbeadáskor villamos biztonsági felülvizsgálatot kell végeztetni. Bérbeadóként amúgy is te felelsz azért, hogy a lakás biztonságosan használható, és egy friss, megfelelő minősítésű irat a bérleti szerződés mellé neked is, a bérlőnek is biztosíték.

Mi történik, ha nem megfelelő a minősítés?

A jegyzőkönyv felsorolja a hibákat. Ezeket kijavíttatod, utána a villanyszerelő újramér, és ha minden rendben, új, megfelelő minősítésű iratot ad. Az újramérés általában olcsóbb, mint az első vizsgálat.

Források

A többi témánkat a villany & biztonság rovatban találod.