Ugrás a tartalomra

Gyakorlati útmutatók felújításhoz, karbantartáshoz, fűtéshez

Hőszigetelés & energia

Energetikai besorolás 2023 után: mit jelent a lakásod betűje?

Az energetikai besorolás azt mutatja meg, hogy a lakásod számított energiaigénye hány százaléka annak, amit ma egy új épülettől megkövetelnek. 2023. november 1. óta a skála A+++-tól I-ig tart, és minden betű mellé odaírják a „2023”-at (például C2023), hogy ne keverd össze a régi AA++–JJ rendszerrel. A betű az épületet és a gépészetet minősíti, nem a számládat: két ugyanolyan besorolású lakás rezsije akár 30–40 százalékkal is eltérhet, attól függően, ki hogyan fűt és szellőztet benne.

Tartalom 10 rész
  • Az A2023 nagyjából azt jelenti: a lakás hozza az új épületekre ma előírt szintet (a követelményérték 90–100%-a). Ami ennél jobb, az A+, A++ vagy A+++.
  • A régi AA–JJ betűk és az új betűk között nincs átváltás: más a viszonyítási alap és a számítási módszer.
  • Az új tanúsítvány 5 évig hatályos, nem 10-ig. A 2023 novembere előtt készült tanúsítványt adásvételhez és bérbeadáshoz már nem használhatod.
  • Eladáshoz és bérbeadáshoz kötelező, és a besorolást a hirdetésben is fel kell tüntetni.

Mit jelentenek a betűk számokban?

A tanúsító kiszámolja a lakás összesített energetikai jellemzőjét (kWh/m²·év, primer energiában), majd elosztja azzal a követelményértékkel, amelyet a hatályos szabályozás egy ugyanilyen új épületre előírna. Az így kapott százalék dönti el a betűt. A sávhatárokat a 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet rögzíti, a 3. mellékletében:

Besorolás A követelményérték hány százaléka
A+++2023 0% vagy kevesebb
A++2023 0% fölött, legfeljebb 50%
A+2023 50% fölött, legfeljebb 90%
A2023 90% fölött, legfeljebb 100%
B2023 100% fölött, legfeljebb 130%
C2023 130% fölött, legfeljebb 160%
D2023 160% fölött, legfeljebb 200%
E2023 200% fölött, legfeljebb 250%
F2023 250% fölött, legfeljebb 310%
G2023 310% fölött, legfeljebb 390%
H2023 390% fölött, legfeljebb 500%
I2023 500% fölött

A határ mindig a felső sávhoz tartozik: pontosan 100% még A2023, 100,1% már B2023. Az A+++ azt jelenti, hogy az épület egy év alatt legalább annyi energiát termel (jellemzően napelemmel), mint amennyit felhasznál. Van egy különleges eset is: ha a lakás műszaki állapota miatt rendeltetésszerűen nem használható, automatikusan I kategóriát kap, számszerű eredmény nélkül.

Újdonság, hogy a tanúsítványon két besorolás szerepel. Az egyik az energetikai minőség, a másik a fajlagos szén-dioxid-kibocsátás, ugyanezekkel a betűkkel és ugyanezekkel a százalékhatárokkal. A kettő eltérhet: ugyanaz a lakás lehet D2023 energiára és C2023 vagy E2023 CO₂-re, attól függően, milyen energiahordozóval fűtesz. Hirdetésben és alkudozásnál jellemzően az energetikai minőség betűjéről beszélnek, de a CO₂-sort is érdemes elolvasni.

Miért nem lehet a régi betűt átváltani az újra?

Ez a leggyakoribb kérdés: „nekem GG-s volt a tanúsítványom, az most melyik?” Őszintén: nem lehet megmondani. A régi skála a 2023 előtti követelményrendszerhez és számítási módszerhez viszonyított, az új a 2023-ban életbe lépett, szigorúbb követelményekhez és új primer energia szorzókhoz. Ugyanaz a lakás az új módszerrel eltérő százalékot kap, és a sávhatárok is máshol vannak. Ha valahol „átváltótáblát” látsz (GG = E, FF = D stb.), ne higgy neki. Egyetlen biztos út van: új tanúsítvány, új módszerrel.

Ezért is került a „2023” a betű mögé. Ha egy hirdetésben csak annyi áll, hogy „C”, kérdezz rá, melyik rendszer szerint készült. A régi rendszerű tanúsítvány egyébként adásvételhez és bérbeadáshoz már nem használható: a rendelet 8. §-a szerint módszertani változás után a korábbi tanúsítvány még 60 napig volt felhasználható, így 2023 végével ez a lehetőség lejárt.

Mit jelent ez a valóságban, forintban?

A tanúsítványon a betű mellett ott a szám is, kWh/m²·év-ben. Gázfűtésnél ez elég jól közelíti a valós fogyasztást, mert a gáz primer szorzója 1 körül van. Egy 60 m²-es lakás 170 kWh/m²·év értékkel évente nagyjából 10 000 kWh energiát igényel, ez 1 000–1 100 m³ gáz fűtésre és melegvízre. Ugyanez a lakás 110 kWh/m²·év-re felújítva 650–700 m³ körül jön ki. A különbség 350–400 m³ évente. Rezsicsökkentett sávon belül ez nem sok pénz, de ha a háztartás átlépi az átlagfogyasztási sávot, a fölötte lévő rész piaci áron megy, és ott már komoly összeg.

A villany primer szorzója jóval magasabb, a tűzifáé és a pelleté alacsonyabb. Ezért egy ugyanolyan falú lakás villanyfűtéssel több osztállyal rosszabbul jöhet ki, mint kondenzációs kazánnal, miközben a falakhoz senki nem nyúlt. A számítás szabványos feltételekkel dolgozik (20 °C belső hőmérséklet, átlagos szellőzés és melegvíz-használat). Ha te 23 fokon tartod a lakást bukóra nyitott ablakkal, a valós fogyasztásod 20–30 százalékkal a papír fölött lesz. A besorolás két ingatlan összehasonlítására jó, a pontos számla előrejelzésére kevésbé.

Tipikus lakásokra csak óvatosan mondunk betűt. Egy új ház, amelyet már a 2023 novembere óta hatályos követelmények szerint terveztek és építettek, a követelmény teljesítése miatt jellemzően legalább A2023 (a korábban engedélyezett, de később átadott házaknál ez nem mindig igaz). Régi, szigeteletlen téglaházaknál és kockaházaknál a gyakorlatban a számított érték gyakran a követelmény két-négyszerese, vagyis nagyjából az E–H tartomány, de ez csak becslés: a gépészet és a lakás helyzete bőven elviheti egyik vagy másik irányba.

Tipikus eset: „B2023”-as panellakás a legfelső emeleten

Egy hetvenes évekbeli panelház legfelső emeletén lévő lakás hirdetésében B2023 áll, ami panelnél elsőre gyanúsan jó. A tanúsítványból kiderül, hogy a ház évekkel korábban 10 cm-es homlokzati hőszigetelést és új nyílászárókat kapott, a fűtés távhő, a tanúsító pedig a szolgáltató kedvezőbb primer szorzójával számolt. A szám tehát nem hamis. A tetőfödém szigetelése viszont az építés óta nem változott.

Ilyenkor az első télen jellemzően foltosodni kezd a mennyezet a külső falnál, és a hálóban a radiátor teljes nyitásával is csak 19 fok körül tartható. A tanúsítvány ezt nem feltétlenül mutatja, ha a födémet a tervek alapján vették fel. Egy hőkamerás vizsgálat a födém hideg sávját egyértelműen kimutatja, a végleges megoldás pedig a lapostető közös felújítása hőszigeteléssel. A tanulság: a betűt mindig nézd meg a lakás helyzetével együtt. Földszint, legfelső emelet, sarok- vagy középlakás nagyot számít, és ezt egy papír elfedheti.

Mi kell az A2023-as vagy jobb besoroláshoz?

Az A2023 azt jelenti, hogy a lakás hozza az új épületekre előírt, közel nulla energiaigényű szintet. Meglévő épületnél ez komoly teljesítmény, és a gyakorlatban három dolognak kell együtt stimmelnie:

  1. Jó épületszerkezet. A tanúsítvány a fő szerkezeteket külön is minősíti. Homlokzati falnál a „jó” kategória 0,16–0,24 W/m²K, a „kiváló” 0,16 alatt; padlásfödémnél a „jó” 0,12–0,17, a „kiváló” 0,12 alatt. Egy 30-as téglafalnál a 0,24-hez kb. 12–16 cm grafitos EPS vagy kőzetgyapot kell, padlásra 25–30 cm ásványgyapot. Mellé háromrétegű üvegezésű ablak.
  2. Hatékony gépészet. Régi, felújított háznál kondenzációs kazánnal az A2023-at nagyon nehéz elérni, hőszivattyúval vagy napelemmel sokkal könnyebb.
  3. Megújuló energia. Maga a besorolás csak a százalékot nézi, de a mai követelményértékek eleve számolnak megújuló részaránnyal. Csak gázzal fűtött régi házból ritkán lesz A.

Az A+ és A++ ugyanez szigorúbb számokkal, ami szinte mindig hőszivattyú és napelem együtt. Ha régi házat akarsz feljebb hozni, a józan sorrend mindig ugyanaz: előbb a szigetelés és az ablak, csak utána a hőszivattyú, különben túlméretezett és drágán járó gépet veszel. A gépészet választásáról a gázkazán és hőszivattyú összehasonlításában írtunk részletesen.

Mivel lehet feljebb lépni a skálán?

A tanúsítvány javaslatokat is tartalmaz a korszerűsítésre. Ezek néha semmitmondók, ezért itt a tapasztalati sorrend egy tipikus, szigeteletlen családi háznál. Az ugrás nagysága tájékoztató, mert az új skálán a sávok szélessége nem egyforma:

  • Padlásfödém szigetelése 25–30 cm ásványgyapottal: gyakran 1–2 osztály, és ez a legolcsóbb lépés. A részletek a padlásfödém hőszigeteléséről szóló cikkben.
  • Homlokzati hőszigetelés 15 cm-rel, lábazattal együtt: 1–2 osztály.
  • Régi, egyrétegű vagy rosszul záró ablakok cseréje: fél–egy osztály. Hogy mikor éri meg ténylegesen, arról az ablakcseréről szóló írás szól.
  • Régi, állandó hőmérsékletű kazán cseréje kondenzációsra: kb. egy osztály.
  • Hőszivattyú vagy 4–6 kWp napelem: 1–3 osztály, a legnagyobbat jól szigetelt házon adja.

Társasházi lakásnál a mozgástér kisebb: a homlokzat és a tető közös, a lakás saját lépése az ablakcsere, a termosztatikus radiátorszelepek és ha van, a saját kazán cseréje. Saját erőből jellemzően egy osztályt lehet javítani, a nagyobb ugráshoz a közösség döntése kell.

Tipikus eset: miért lett rosszabb a papír, mint várták?

Egy nyolcvanas évekbeli, 120 m² körüli kockaház eladása előtt a tulajdonos két lépést csináltat: új műanyag ablakokat, és egy elektromos fűtőpatront a meglévő kazán mellé, mert „a villany a jövő”. A tanúsítás H2023-at hoz, miközben egy ugyanolyan szomszédos ház G2023-at kapott. A különbség a villanyfűtés: a tanúsító figyelembe veszi, a villany magas primer szorzója pedig lerontja az eredményt.

Ha a patront leszerelik, és a padlásfödémre 25–30 cm ásványgyapot kerül (120 m²-en nagyjából 1–1,5 millió forint), az új tanúsítvány egy-két osztállyal jobb lehet. A vevő ezt a papírt látja, és ez az alkudozásnál komoly tételt vesz le az asztalról. A tanulság: eladás előtt a padlás a leggyorsabban megtérülő lépés, a villanyfűtés pedig a tanúsítványon szinte mindig ront.

Mennyibe kerül a tanúsítvány, és mire figyelj?

Tájékoztató 2026-os budapesti árak:

  • Lakás társasházban: 25 000–45 000 Ft, mérettől és kiszállástól függően.
  • Családi ház: 40 000–80 000 Ft, összetettebb gépészetnél (napelem, hőszivattyú, több fűtési kör) inkább a sáv teteje.
  • Sürgős, 1–2 napos elkészítés: általában 8 000–15 000 Ft felár.

A tanúsítványt csak erre jogosult szakember készítheti, egy hivatalos programmal, amely minden tanúsítványhoz egyedi azonosító kódot generál. Ezzel ellenőrizheted, hogy létező, nyilvántartásba vett dokumentumról van-e szó. A „fotók alapján, kiszállás nélkül” ajánlatoknál legyél óvatos: a tanúsítónak meg kell néznie a falvastagságot, a nyílászárókat, a kazán adattábláját. Ha tartott helyszíni szemlét, annak időpontja a tanúsítványon is szerepel, nézd meg.

Eladásnál és bérbeadásnál a tanúsítványt a vevőnek vagy a bérlőnek legkésőbb a szerződéskötéskor meg kell mutatnod, átadni pedig a birtokbaadásig kell. A hirdetésben a besorolást is fel kell tüntetni, ezért érdemes a tanúsítványt a hirdetés előtt elkészíttetni, és ha egy könnyen javítható tétel sokat ront rajta, azt előbb rendbe tenni. Nem kell tanúsítvány például az önálló, más épülethez nem csatlakozó, 50 m²-nél kisebb épületre, és akkor sem, ha résztulajdonos vásárol további tulajdonrészt ugyanabban az ingatlanban.

És a hűtőszekrény címkéje?

Sokan keresnek rá a hűtőszekrény energiabesorolására is, de az egy teljesen más rendszer. A háztartási gépek címkéje 2021 óta A-tól G-ig tart, pluszok nélkül, és semmi köze az épület tanúsítványához; a gépek fogyasztása nem számít bele. Az uniós épületenergetikai irányelv 2024-es átdolgozása az épületekre is egységes A–G skálát ír elő. Hogy ez mikor és milyen formában jelenik meg a magyar tanúsítványon, az a hazai átültetésen múlik, erről az EU-s szigetelési előírásokról szóló cikkünkben olvashatsz. Amíg a rendelet nem változik, az A+++2023–I2023 skála az érvényes.

Gyakori kérdések

Meddig érvényes az energetikai tanúsítvány?

A 2023. november 1. óta készült tanúsítvány öt évig hatályos. Ha közben nagyobb felújítás történt (szigetelés, fűtéscsere), érdemes újat csináltatni, mert a régi a rosszabb állapotot mutatja. A 2023 novembere előtt, régi módszerrel készült tanúsítvány eladáshoz és bérbeadáshoz már nem használható fel.

Kell tanúsítvány, ha csak kiadom a lakást?

Igen, a bérbeadáshoz is kötelező, és a bérlőnek a szerződéskötésig meg kell mutatni, a beköltözéskor pedig át kell adni. Rövid távú, szálláshely-szolgáltatás jellegű kiadásnál a helyzet más lehet, ezt a konkrét konstrukciónál érdemes szakemberrel tisztázni.

Mennyivel ér többet egy jobb besorolású lakás?

Nincs rá fix szorzó. A piacon a legjobb és a leggyengébb osztályok között 5–10 százalékos árkülönbség is látható, főleg családi háznál és rosszul fűthető régi épületeknél. Az új skála még friss, ezért a piaci „árazása” most alakul. A felújítás sorrendjéről és a tanúsítvány használatáról az energetikai korszerűsítés gyűjtőoldalán találsz még útmutatót.

Lehet-e reklamálni, ha szerintem rossz a besorolás?

Először a tanúsítót kérdezd meg, milyen adatokkal számolt: falvastagság, ablak, kazán típusa, alapterület. Ha nyilvánvaló hiba van benne (rossz alapterület, nem létező szigetelés), javítania kell. Ha vitás, egy második tanúsítvány a legegyszerűbb döntőbíró.

A napelem javít a besoroláson?

Igen, sokat, mert a megtermelt áram csökkenti a számított primer energiaigényt; elég nagy rendszerrel akár A+++ is elérhető. Arról, hogy szigetelés nélkül mennyit ér a napelem, a napelem és hőszigetelés kapcsolatáról szóló cikk szól.

Források

A többi témánkat a hőszigetelés & energia rovatban találod.